Minap egy K.K. nevű leányzó megkérdezte tőlem, hogy miért rázza ki a hideg az embert, ha hideg van, ha megnyalják az ember fülét, ha éles hangot hall, és hasonló esetekben. Erről szeretnék most egy leleplezést tartani.
Kezdetben lássuk, mi is történik a szervezetünkben, ha "kiráz a hideg", "libabőrzünk", feláll a szőr a hátunkon. Ilyenkor megfigyelhetjük, hogy apró dudorodások jelennek meg a bőrünkön a szőrszálaink körül. Mindezt a szőrmerevítő izmok (Musculus arrector pili) összehúzódása eredményezi, melyek megemelik a szőrszálat. Ez egy emlős vonás, mely rajtunk nem annyira látványos, hiszen az evolúció során elvesztettük szőrzetünket. De pl. egy macskán, vagy hörcsögön igen komoly hatásokat hoz létre, megemelve a szőrzetet sokkal nagyobbnak, pufókabbnak tűnnek. ( Az intelligens tervezettség és kreacionisták ellen szól, hogy vajon a Tervező miért teremtette az embereket ezen már nem használatos csökevényes rendszerrel? Mivel nem vagyunk szőrösek, Ádám és Éva számára felesleges volt, és onnantól kezdve mindenki másnak is.)
Na, de mi is a haszna az emlősök körében ennek a képességnek? Ha olyan emlőst pécézünk ki, akinek dús szőrzete van, akkor könnyen elmondható minden. Kezdetben is térjünk ki a hőháztartásra. Mi állandó testhőmérsékletűek vagyunk, szóval szabályoznunk kell testhőnket, ami azt is jelenti, hogy a nagy hidegben valahogyan meg kell tartanunk a meleget. Ha egy emlős hideg környezetbe kerül, elkezd lúdbőrzeni, összehúzódnak szőrmerevítő izmai, szőrbundája teljes egészében feláll, és így vastagabb lesz. Eközben a vastagabb szőrrétegben megreked a levegő. A levegőről tudható, hogy remek hőszigetelő. Az ablakok is két üvegből állnak köztük levegővel, és h a jól tudom, akkor a téglák is tartalmaznak levegővel telt üregeket. Így van ez most is, az emlős folyamatosan ontja magából testfelszínén a meleget, és mindez jól felgyűlik a keletkező légoszlopban, és a szőr vissza is tartja. Másik funkció alapján a felborzolt szőrnek köszönhetően sokkal nagyobbaknak, ijesztőbbnek tűnnek gazdáik. ( Egyébként mindezen mechanizmus a madaraknál is megfigyelhető, tollukat felborzolva szintén óriásibbnak tűnnek, valamint ugyanígy képesek hőszigetelni külön erre kifejlődött pehelytollazatukkal, ami számunkra nem látható, mivel fedőtollak takarják el.)
Halál után is feláll a szőr a hátunkon ( biztos hűvös van a túlvilágon), ezt hullai lúdbőrnek ( cutis anserina postmortale) szokás nevezni. A hullamerevség szerintem mindenki számára ismert, halál után az izmok befeszülnek, így van ez az apró szőrmerevítőkkel is, ezért lesz lúdbőrös a halott egyén is.
A következőekben szeretnék választ találni arra, hogy miért vált ki félelem, éles hang (pl. táblacsikorgatás), felfokozott érzelmi állapot ( pl. egy film, zene mondhatni epikus jelenete), fülnyalás, esetleg erogén zónák cirógatása lúdbőrzést.
Fel kell hívnom a figyelmet, hogy nem biztos, hogy mindez így van, amiket most leírok. Ezek csupán hipotetikus eszmefuttatások, nem tudom, hogy pontosan hogyan is zajlott az evolúció során, és nem tudom, hogy a tudomány milyen eredményekre jutott ezt a témát illetően, de azt hiszem nem járhatok messze az igazságtól, hiszen nem fogok ellent mondani az evolúció szabályainak.
Röviden az evolúció arról szól, hogy a környezethez alkalmazkodva változnak az élőlények. A tulajdonságaik a DNS-ben vannak leírva és a DNS ugyebár meghatározza a képességeket, és ez dönti el, hogy mennyire túlélőképes egy adott környezetben. Tehát tegyük fel, hogy él egy zsákmányállat egy bizonyos tájon, ahol erdőség van, szóval mindenféle erdőbéli rejtőszín képes őt elbújtatni a ragadozója elől. De megváltozik a környezet és hirtelen havas táj lesz az egész, és akik barna színűek, feltűnőek lesznek a ragadozók számára. De a faj nem minden egyede barna, akadnak köztük fehérek is. Őket a havas táj során nehezebben veszik észre, így ők nagyobb eséllyel élik túl a barna társakat és nekik lesz utóduk. Utódaik feltehetően szintén fehérek lesznek, és ők fognak túlélni. Nem akarok részletes lenni, de remélem logikusan adja magát az, hogy idővel a populáció elég nagy része fehér lesz és max. pár barna jön létre. Talán hiányosnak tűnhet mindez, de röviden ez a természetes szelekció lényege. ( Most nyilván nem fogok új fajok kialakulásáról mesélni, és egyéb evolúció körüli kérdéskörökről.)
Mindezen példát emeljük át úgy, hogy számunkra most jó legyen. Most is legyen ragadozó, és zsákmányállat, akik egy ideje együtt élnek. A zsákmányállat legyen szőrös és legyen neki szőrmerevítő izma abból a célból, hogy a hőháztartását igazgassa. De tételezzük fel, hogy megjelenik egy egyednél egy merőben új képesség, egy kis plusz a szőrállításhoz. Tudniillik az agy felépítése meghatározza képességeit, meghatározza azt, hogy milyen öröklött viselkedést képes produkálni egy állat ( jelen esetben ez a viselkedés számunkra a szőrállítás) és meghatározza, hogy milyen gondolatok milyen kihatással legyenek testünk régióira. Tehát bizonyos érzelmek és gondolatok kiválthatják a lúdbőrzést is az adott egyeden. (Persze az agy tulajdonságait a DNS határozza meg.)
Tehát ezen egyed képességét idővel örökíti, elterjed mindezen képesség a többiek körében a populációban azzal, hogy szaporodik. Ezek az egyedek pedig sikeresebbek lesznek hiányos fajtársaiknál, mivel ezen zsákmányállat képes optikailag védekezni. Az érzelmek által kiváltott lúdbőrzés megemeli szőrzetét, felfújódik és sokkal nagyobbnak néz ki tőle. Így a ragadozó kisebb eséllyel fogja őt megtámadni, és inkább azokat eszi, akik erre nem képesek, mivel ők nem ijesztőek. Tehát a ragadozó szépen lassan kiszelektálja azokat, akik nem rendelkeznek ezzel a képességgel, és megmaradnak mindazok, akik igen. Őket is eszik a ragadozók, de nem olyan gyakran. A szőrállítós egyedek persze szaporodnak, és lassan mindenki megkapja ezt a képességet. Tehát a lényeg, hogy mivel a szőrállítás, mint védekezés jó védelem a ragadozóval szembe, ezért a sikeresebb képesség fennmarad az idők során. A ragadozótól való erős félelem kiválthatja a lúdbőrzést. ( Nem szokott kirázni a hideg, ha félelmetes szellemsztorikat hallasz, vagy horrorfilmet nézel?) A félelem pedig ugyebár egy érzés, amit az agy generál, és az agy ha ezt érzi, akkor erős érzelmi állapotában gerjesztheti a szőrmerevítő izmokat, ergo félelem hatására emelkedik a szőrzet, nagyobbaknak tűnünk. Remélem érthető, hogy mi a lényeg.
De mi van azzal, ha táblacsikorgásra, vagyis éles hangra is lúdbőrzünk? Az állatvilágban a zsákmányállatok gyakran csoportokban élnek, köztük őseink, a majmok is. De most maradjunk egy tipikus emlősnél, aki csoportlény. Ha a zsákmányállatok veszélyt érzékelnek, akkor vészjeleket adnak le társaiknak, hogy baj van. A vészjelek pedig mindig magas frekvenciájú, éles hangok. ( Ilyen a sikítás is, vagy a szurikáták füttyjele.) Miért ilyen a vészjel? Azért, mert a magas frekvenciájú hangok egyrészt feltűnőbbek, másrészt a közegben, vagyis a levegőben gyorsan szétszóródnak, tehát a ragadozó nem képes beazonosítani azt, hogy merről is jött a hang. Nos, ha az állatok ezt használják, akkor nyilván tudják, hogy az éles hang azt jelenti: " Jön a ragadozó!" Tehát már az állatok tudatában vannak annak, hogy érkezik a veszély és félnek. És ahogyan az imént láthattuk, a félelem egy erős érzelmi állapot, melynek hatására lúdbőrzünk. Így telt az idő évmilliókig, amíg csak azok élték túl, akik erre képesek voltak, mivel sikeresebbek is ezen egyedek. ( Arról persze ne is beszéljünk, hogy közben az emlősök megannyi fajra szakadtak szét.)
Az ember mai modern világába átültetve, a táblacsikorgás és egyéb éles hangok hallatára agyunknak tudat alatt is az juthat eszébe, hogy "Jön a ragadozó!", ezért automatikusan is elindítja a szőrmerevítést.
Most jöjjenek az erogén zónák és fülnyalogatás. Ha valaki fülét megnyalják, szerintem az is erogén zónának tekinthető, szóval vegyük őket egy kalap alá. Ha erogén zónáinkat ingerlik, akkor heves érzelmi állapotba kerülünk, és ha visszatekintünk a sorokba, láthatjuk, hogy a heves érzelmi állapot libabőrt eredményez. Másik magyarázat, hogy mivel minden élőlénynek van egy saját személyes tere, amin belül nem igazán tűr meg mást, tudat alatt is veszélyt jelent számunkra az, ha valaki belép személyes terünkbe, ergo meg kell ijeszteni, állítsuk fel a szőrünket.
Mi történik akkor, ha épp kedvenc zenénk kedvenc részlete, vagy egy film epikus jelenetét éljük át? Szerintem eléggé felfokozott érzelmi állapotnak tekinthető az is, tehát ez ingerli a szőrmerevítő izmokat. Sokan mondják, hogy ha a templomban vagy valahol énekelnek vallásos dalokat, akkor azért rázza ki őket a hideg, mert Isten/Jézus/Szentlélek/Szűz Mária/stb. megérintette lelküket. Erre én azt mondanám, hogy mivel a vallása az élete jelentős részét kiteszi, nyilván fontos számára és komoly érzelmeket táplál iránta. Tehát éneklés közben heves érzelmeket él át, a többit pedig már tudjátok...
De akkor a macskák és egyéb ragadozók miért képesek felborzolni szőrüket? Valószínűleg régebben ők is zsákmányállatok lehettek, ami nem csak valószínű, de eléggé biztos. A dinoszauruszok korában mi szinte senkik voltunk a 6 méter magas T-rexhez képest. ( És nem ő volt a legnagyobb...)
Még ide beszúrnám, hogy a szexuális túlfűtöttség okozta lúdbőrzés is a heves érzelmeknek köszönhető. Valamint, ha anno a párosodásért versengeni kellett a fajtársakkal, akkor a libabőr, segíthetett a "nagyobbá tevésben".
Mindezekről nem tudom, hogy valójában így vannak-e, nem láttam, nem olvastam és nem tanultam sehol sem, így én hipotézisnek tartom, ami bizonyításra szorul. De egyébként személy szerint meg lennék lepve, ha nem hasonlóan zajlott volna le. Hogy hogyan lehet bizonyítani, nem tudom. Talán azzal, ha időnként születnének olyan genetikájú emberek is, akik minderre nem képesek, de szerintem már ez a képesség annyira benne van az egész emlőstársadalomban, hogy mindenki tartalmazza. Másik mód, levezetni az emlősök evolúciós fáját, és kitalálni, hogy kinél jött létre egy ilyen képesség és miegymás. De ez nagyon bonyolult munka lenne.
Mindenesetre számomra kérdés marad az istenhívők felé, hogy Isten miért alkotott meg minket ilyen rendszerrel, holott a Biblia szerint semmi szükség nem lenne rá, szőrzetünk alig van, tehát nincs mit megemelni stb. Ez egy tipikus csökevényes szerv, melynek létét csak az evolúcióval lehet jól magyarázni és ugyanúgy egy rajtunk maradt evolúciós bélyeg, mint a farokcsont, a férfiak mellbimbója, a féregnyúlvány, a bölcsességfogak, vagy éppen a fülünkön található Darwin-dudor, mely a nagy fülű emlősök hang alapú tájékozódásáért felelős.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése