Az Elme teremtő ereje...

Úgy gondolom, hogy mindenki hallotta már a kifejezést, hogy az Elmének teremtő ereje van. Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy az Elme az agyban lakozik, nem kell hozzá semmi hókusz-pókusz. Később majd írok egy bejegyzést, hogy mi is tulajdonképpen az Elme, de most maradjunk az alapoknál, hiszen mindenki tudja egyébként a választ. De hogyan is teremt az agyunk? Csak képzelettel? Nem. Mindez túlnyúlhat a fizikai világba is!

Elménk elsősorban a képzeletünkkel hoz létre dolgokat. Mindaz, amit elképzelünk, mondhatni teremtve van, csupán elméleti síkon úgy, hogy mi látjuk. Ha azt mondom, hogy pizza, akkor mindenki azonnal elképzeli a pizzát. Ezt te megoszthatod mással. Mondhatod a többieknek, hogy pizza és ők is elképzelik mindezt. De ez nem minden, képes lehetsz finomítani a többiek gondolatát az által, hogy részleteket társz ki neki. Pl. sonkás pizza, rajta kukorica, 52 cm átmérő, sajt, tejfölös alap, kör alakú. Így képesek vagyunk más agyába behatolni és megteremteni bennük is egy képet. De ez nem minden...agyunk remekül lemodellez sok mindent, legyen az zene, illat, íz, érintés. Képesek vagyunk arra, hogy a kívülről tapasztalt ingereket felidézzük. Ez szerintem simán teremtés kategória, legyen az érzék, szöveg, terv, elképzelés, vagy ezek összesítve. Kitalálhatunk vele új dolgokat, amik eddig senkinek eszébe nem jutottak, tulajdonképpen agyunk bármire alkalmas biológiailag, csupán tőlünk függ, hogy mennyire tágítjuk ki a képzelet határát.

Mindez álmok során még jobban érzékelhető, csupán nem irányíthatjuk képzeletünk, és gyakran teljesen irracionális helyzeteket teremt, ami számunkra alvás közben fel sem tűnik, nem kezdünk el gyanakodni. Álmaink általában különböző emlékek keverékeiből állnak össze. Olyanokból, melyek mostanság történnek velünk, és olyanokból, melyek mindig foglalkoztatnak minket. Álmunk mikéntje utal lelki állapotunkra, esetleg fizikaira, ha megcsíp egy szúnyog, akkor elképzelhető, hogy valahogyan értesülünk róla odabent. Álmaink kevesebb, mint egy pillanat alatt képesek úgy átírni magukat, hogy fel sem tűnik számunkra, és azt hisszük, hogy mindig is ezt álmodtuk. Ha álmodsz valamit, és kintről érkezik egy inger, pl. egy csattanás, akkor álmodhatod azt odabent, hogy melletted felrobbant egy bomba, és menekülsz, esetleg sérülteken segítesz, majd álombéli időszámítás mellett 10 perc múlva felébredsz. Közben a valóságban az történt, hogy álmodtál valamit, hallottál egy csattanást és felriadtál rá. Agyunk teljesítménye hihetetlenül nagy, bonyolult, és ehhez hűen képes is cselekedni.

Vajon mi mind agyszülemények vagyunk valaki elméjében? És így az a valaki megteremtett minket?

De hogyan nyúlik túl a fizikai világba agyunk teremtő ereje? Egyszerű. Képesek vagyunk rajzolni, írni, zenét komponálni, cselekvéseket végrehajtani. Mindent, amit teszünk úgy tesszük, hogy előtte fejben elképzeljük, majd cselekszünk. Kivéve a vegetatív funkciókat. Ezeken kívül pozitív gondolkodásunk kihat az immunrendszer erejére, gondolataink, érzelmeink meghatározzák, hogy mit jegyzünk meg. Érzelmekkel képesek vagyunk jegyzékkel ellátni bizonyos emlékeket. Ha valami nagyon jó, vagy nagyon rossz, akkor az örökké belénk vésődhet akár úgy, hogy minden részletére emlékszünk. Mindezt agyunkban a limbikus rendszer végzi el, mármint az érzelmi jegyzékkel való ellátást.

Elménk és álmaink szerencsére egy valamire nincsenek kihatással, a vegetatív idegrendszerünkre, valamint hormonrendszerünkre. Így nem önt el az adrenalin minket, amiért futunk alvás közben, és nem okoz galibákat teljesen feleslegesen más hormon sem bennünk. Viszont hormonrendszerünk hatással lehet álmainkra.

Ezeken kívül, szerintem Elménknek szerepe lehet olyan hosszútávú célokban, mint hogy szeretnék sportoló, vagy tudós, vagy akármi lenni. Ha elképzelem, hogy ez meg az akarok lenni, és elhitetem mindezt magammal, közben teszek a célomért, agyam, gondolataim átformálom olyan életmóddá, hogy végül lassan úgy gondolkodok, mint valami kis tudós. Mindez eredménnyel járhat, tulajdonképpen az agy szerkezete kihatással lesz arra, hogy mi is leszek. Persze külső feltételek is vannak, pl. tudjam az anyagot és diplomázzak le. Ha agyam úgy formálom, hogy kitartó legyek, akkor sokat edzek, így testem is erős lesz, alkalmasabb leszek sportolónak, mint eddig bármikor. Minden csak gondolkodásunkon múlik, nem létezik határ a képzelet számára, csak tudni kell a módját, hogy miként valósítsuk meg azt, amire szükségünk van.

Mindezekért úgy gondolom, hogy az agy fejlesztése nagyon fontos, hiszen nélküle csak üres test lennénk, aminek semmi értelme. Minél fejlettebb, annál több mindenben járatos, alkalmas többféle feladatra, jobban helyt áll más agyakkal szemben, ami előnyös gazdája számára, főleg egy mai világban. Elménk ruganyossága nélkül nem tudunk alkalmazkodni az újabb technológiai vívmányokkal rendelkező világban, és sokan az információáradat elől drogokba, alkoholba, öngyilkosságba menekülnek. Egyelőre az evolúció során nem okosodik az emberek agya, csupán egyre több mindent tudunk megtanulni. De egyszer talán megváltozunk annyira genetikailag, hogy az agyunk teljesítményét is nagyban megnöveli mindez.

Arra most nem térek ki, hogy vajon mi a helyzet a telepátiával, telekinézissel és miegymással. Talán máskor... máskor beszélek még az álmokról, az elméről és egyéb finomságokról.

( Elnézést, ha nem teljesen részletes ezen bejegyzés, és nem elég hosszú, de a fáradt agy nem jobb, mint a kipihent.)