Egy jó ideje nem írtam új bejegyzést, sajnos időm nem engedte. Most viszont folytatnám, és rögtön egy álmom által ihletett témáról beszélnék.
Álmom előző éjjel látogatott meg engem, és igen fura élményekkel gazdagította elmém kultúrvilágát. Kicsit homályosak a történtek, de álmom alapján valakivel beszéltem, aki engedélyt adott arra, hogy egy apró ideig hozzáférést kaphassak az összes információhoz a világról, ergo mindentudó legyek. Ezek után fejben nagyon rosszul éreztem magam, ráadásul céltalannak láttam mindent úgy, hogy már mindent tudok. A mindentudás abbamaradt, majd újból megnyitotta az a valaki a csapot büntetésből, hogy tanuljam meg, nem szabad mindenről tudni. Igaza is volt. Rájöttem álmomban az univerzum titkára, legalábbis azt hittem, és közel sem volt mókás dolog. A fejem majd szét hasadt, tényleg mintha energiával töltötték volna fel. Álmomban könyörögtem azért, hogy abbamaradjon. próbáltam felébredni, de nem ment. Fejben teljesen magamnál voltam, de a testem nem válaszolt semmire, egy nagyon picit mozgott talán az ujjam, de lélegezni sem tudtam úgy, ahogyan én akartam, hanem csak az alapritmus alapján kaptam levegőt. Számomra nagyon érdekes álom volt ez.
Ez az álom igazolta számomra az érzést, miszerint mindent tudni nagyon is rossz. Semmi meglepetés, semmi újdonság, teljesen unalmas élet, mely a kíváncsi természetű ember számára céltalanná válik. Álmomban legalábbis így éreztem.
A következő bejegyzésben kitárgyalásra kerül, miért nem lehet valami/valaki mindentudó, de egyéb isteni lénynek tulajdonított jelzőkről is beszélgetünk, úgy mint pl. mindenható, tökéletes és végtelenül jóságos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése