A kapcsolat, avagy hogyan kössük össze két ember elméjét?

Ma azon gondolkodtam, hogy vajon mi történne, ha összekötnénk két ember agyát?Sokatoknak két dolog juthat eszébe: ez gonoszság, kegyetlenség, valamint, hogy filmekbe illő eset lenne. Nem feltétlenül.

Először is, valóban két élő emberen kéne végrehajtani, de ha beleegyeznek, nem gonoszság. Bár a következmény lehet olyan durva, hogy belehalnak mindketten, de erre majd később térjünk ki.

Filmekbe illő volna? Nem! Elég lehet egy ponton is összekötni az agyat. Mondhatnánk, hogy a két koponyából vezessünk ki két axont, és azokat kössük egybe, de lehet elég lenne a kézfejből is. Akkor már összeköttetésben vannak az agyterületek. Kérdéses, hogy hogyan kössünk össze két neuront. Erre javasolnék egy hosszú csövet, ami tenyészhelyként funkcionál és a két test idegsejtje egy közegbe kerülve talán mesterséges kémiai ingerlés hatására kapcsolatba lépnek egymással. Mindez több-kevesebb időt vehet igénybe, szóval a két emberkének rá kell érnie, nem mehetnek el maratont futni, és el kell viselniük egymást egy teremben. Aztán ha sikeres az agy összeköttetés, akkor másképpen is.

Na, de mi is lehetne a következménye egyfajta összekötésnek? Nehéz lehet megjósolni. Több dolgot sorolnék fel, ezekből néhány vagy bejön, vagy nem. Lehet, hogy több is egyszerre.

1. A két agy elektromosan túltöltené egymást. Gyakorlatilag kisülnének, még ha számunkra ez nem is látszana.
2. A két agy közül az egyik felülmúlná a másikat, és átvenné az irányítását.
3. A két agy megzavarodna és skizofrén hajlamokat mutatna mindkét személy.
4. A két agy (ember) gondolatban beszélgethetne egymással.
5. A két személy hozzáférne egymás emlékeihez, netán agyuk lemásolnák egymás emlékeit.
6. A két agy megléte egymás mellett felborítaná a hozzájuk tartozó test vegetatív funkcióját.
7. Ha esetleg rokonokat kapcsolnának össze, melyek közül az egyik amnéziás, esetleg Alzheimer-kóros, a másik agy genetikai, kémiai mintát szolgáltathatna a beteg számára, így az meggyógyulna.

Több nem jut most eszembe. Nos, itt vannak kockázatok, így először más állatokon kell elvégezni a kísérletet, pl. egereken. Ott kiderülne mi történik velük egy agyösszekapcsolás során, még az is, hogy a két agy lemásolja-e egymást. Az egyik egeret megtanítjuk valamire, a másikat nem. Ha a kísérlet után mindkét képes képes ugyanarra, akkor lezajlott egyfajta infromációcsere köztük gondolatban.
Egy ilyen kutatás morális kérdéseket vetne fel (persze az emberek esetében, nem az egerekében), így lehetne emlékeket lopni, vagy úgy működnénk, mint az Avatar című filmben az őslakosok...egymásra csatlakoznánk egy biológiai USB-vel...

Értem, amit mondok, de nem gondolom, hogy hiszem

Két ember beszélget...

-Te hiszed, amit gondolok, vagy csak nem érted, amit mondok?
-Úgy hiszem, hogy előtte értened kéne, amit gondolsz, és akkor tudnád mondani.
-Én értem, amit mondok, de nem hiszem, hogy te jól gondolod.
-Azt gondolom, hogy amit most mondhatnék, hiszem, mert értem is.
-De mikortól kezded el azt hinni, amit értesz úgy, hogy ha nem is gondolod, de mondod?
-Amikor már úgy gondolom, hogy másnak mondhatom, hiszen hiszem azt, amit értek.
-Ez esetben értem, miért is mondod azt, amit hiszel, pedig más nem így gondolja.
-Attól, hogy más ember mást hisz, és mást mond, mivel nem érti, gondolhatja ugyanazt, amit én.
-Nos, akkor szerencséd, hogy sokan nem értik, amit gondolnak, de közben mégis azt hiszik, hogy mást gondolnak mint te.
-Közben pedig rájönnek, hogy amit gondolnak, egyezik azzal, amit én hiszek, de nem mondom, mert nem értem.
-Nem érti az ember gyakran, hogy mit miért gondol, csak azt hiszi, hogy tudja és helyes, hogy mondja.
-Mondanám én, hogy mire gondolsz, de nem hiszem ,hogy értem.
-Na, figyelj! Te most ugyanazt gondolod mint én, csupán nem hiszed, hogy így van, mivel nem érted, és fátyol borul körénk.
-Kezdem érteni, mire gondolsz, mikor azt mondod, hogy hiszel.
-Én most azt hiszem, csinálok egy szendvicset...

A tökéletes, mindentudó, mindenható lét lehetetlensége 1.rész

Előző bejegyzésem végén tett ígéretem fogom most beteljesíteni, és pár gondolattal igazolni a címet, avagy miért nem lehet valami/valaki tökéletes, mindentudó és mindenható, ahogyan azt főként a kereszténység állítja saját istenéről. Szakasosan fogom apró gondolataim megosztani, ma a tökéletesség kerül célkeresztbe.

Lehet-e valami tökéletes? Egyáltalán tudja valaki, mit is jelent az, hogy tökéletes? Az ember tudja mit jelent Isten tökéletessége? Én nem hinném, tehát feltehető a kérdés, miképpen is lehet dobálózni ezekkel a súlyos jelzőkkel?
Tegyük fel, hogy Isten tökéletes. Mit jelent ez? Azt, hogy csupa jó szándékú, és maga a Jóság? Ebben az értelemben Isten tökéletlen, hiszen hiányzik belőle egy sor más tulajdonság. Nincs benne gonoszság, nem szokott senkit sem átverni, nem képes hazudni. Ez nem tökéletlenség? Hiány és tökéletlenség.
Ha úgy nézzük, hogy Isten rendelkezik minden tulajdonsággal, amivel ember, (hiszen mégis ő általa jöttünk létre, tehát mi egy merőben új tulajdonságot nem alakíthattunk ki) akkor pláne nem tökéletes. Ebben az értelemben Isten nem csak jó, de lehet rossz is, hazudhat, elhallgattathat bizonyos tényeket, átverhet.
Meg tudja-e nekem bárki is magyarázni, mit jelent a tökéletesség? Meg tudja bárki magyarázni természetesen Biblia nélkül, saját gondolatokkal? Használhat Bibliát, de tovább nem fog jutni, és senki nem tud tökéletesen kielégítő választ adni egyik kérdésre sem. Lehet le van írva, hogy Isten tökéletes, de ezek csak szavak.
Alkossunk tökéletes gömböt. Kivitelezni nem fogjuk tudni, valami kis kidudorodás biztosan lesz rajta. Most pedig elméletben alkossunk tökéletes gömböt. Sikerült! De inkább mégsem. El tudja valaki képzelőerejével képzelni a tökéletes gömböt? Nem! Csupán a szavak szerint létezik a tökéletes gömb.

A mindentudás átka

Egy jó ideje nem írtam új bejegyzést, sajnos időm nem engedte. Most viszont folytatnám, és rögtön egy álmom által ihletett témáról beszélnék.


Álmom előző éjjel látogatott meg engem, és igen fura élményekkel gazdagította elmém kultúrvilágát. Kicsit homályosak a történtek, de álmom alapján valakivel beszéltem, aki engedélyt adott arra, hogy egy apró ideig hozzáférést kaphassak az összes információhoz a világról, ergo mindentudó legyek. Ezek után fejben nagyon rosszul éreztem magam, ráadásul céltalannak láttam mindent úgy, hogy már mindent tudok. A mindentudás abbamaradt, majd újból megnyitotta az a valaki a csapot büntetésből, hogy tanuljam meg, nem szabad mindenről tudni. Igaza is volt. Rájöttem álmomban az univerzum titkára, legalábbis azt hittem, és közel sem volt mókás dolog. A fejem majd szét hasadt, tényleg mintha energiával töltötték volna fel. Álmomban könyörögtem azért, hogy abbamaradjon. próbáltam felébredni, de nem ment. Fejben teljesen magamnál voltam, de a testem nem válaszolt semmire, egy nagyon picit mozgott talán az ujjam, de lélegezni sem tudtam úgy, ahogyan én akartam, hanem csak az alapritmus alapján kaptam levegőt. Számomra nagyon érdekes álom volt ez.

Ez az álom igazolta számomra az érzést, miszerint mindent tudni nagyon is rossz. Semmi meglepetés, semmi újdonság, teljesen unalmas élet, mely a kíváncsi természetű ember számára céltalanná válik. Álmomban legalábbis így éreztem.

A következő bejegyzésben kitárgyalásra kerül, miért nem lehet valami/valaki mindentudó, de egyéb isteni lénynek tulajdonított jelzőkről is beszélgetünk, úgy mint pl. mindenható, tökéletes és végtelenül jóságos.