Milyen színű a valószínű?

Jelenlegi cikkben egy sokat vitatott problémára szeretnék választ nyújtani, melynek tudása

No, melyik a valószínűbb?

előrébb nem viszi az emberiséget a fejlődésben, de talán hátrafelé sem.


Előfordult már veled is, hogy valakitől azt kérdezted, hogy "Milyen színű"? A válasz pedig az volt, hogy "Valószínű". Utána napokig forgolódtál az ágyadban, hiszen nem tudtad mihez kezdj ezzel a számodra rejtélyes jelentéssel bíró szóval? Akkor most jó helyen vagy.

Brit tudósok már évek óta próbálják megfejteni a dolgot, matematikusok egész hadát állították csatasorba, hátha megtudják milyen színű is a valószínű. Az egyik legeredményesebb (ám mégis sikertelen) kísérletsorozatuk nem várt felfedezéssel járt. A mázolóként diplomázó matematikusok különböző színű festékeket tartalmazó dobozokat számolgattak, és rájöttek, hogy gőzük sincs mi alapján dől el, épp milyen színű festék található egy-egy dobozban. Ezt elnevezték valószínűségszámolásnak.

Most, egy új ötlettel szeretnék előállni, mely a kudarcba fulladt kísérletet vinné tovább. A mázoló tudósok ott hibáztak, hogy minden egyes dobozt ugyanabban a környezetben vizsgálták meg. Azonban a következőt javaslom: különböző helyszíneken helyezzék el a dobozokat és hagyják ott pár napig. Később a tudósok menjenek vissza és gondolják át az életüket...vajon a dobozban lévő festék milyen színű?

A válasz: valószínű! Na, de mit jelent ez? Mikor mit. A valószínű teljesen szubjektív. Ha a környezet egy fekete lyuk, akkor a festék színe fekete. Ha a környezet erdő, akkor a zöld. Ha a környezet a tóparton van, akkor kék, ha pedig tengerparton, sárga.
Tehát bátran mondhatjuk, hogy valószínű, hisz ilyenkor az ember arra a színre gondol a leginkább, ami legnagyobb valószínűséggel megtalálható az adott környezetben. KÖRNYEZETBEN, de nem HELYISÉGEKBEN! Ez nagyon nagyon cseles dolog. A szobákkal vigyázni kell, hiszen előfordul, hogy kék falú szobában barack festéket találunk. Miért? Mert épp átfestés alatt áll a szoba.

Ennyi, jó hétvégét!
Köszönet nővérkémnek, aki megihletett :D

Mi a baj a "Mi a baj az evolúcióval?" témájú írásokkal?

Ma úgy gondoltam, hogy kicsit szorosabbra veszem a hurkot, és nem engedem szabadjára a képzeletem. Találtam nemrég egy evolúciót támadó cikket, mely arra akar rámutatni, hogy mik a problémák az evolúció elméletével. Már az elején összefoglalva elmondhatom, hogy ezek a támadások a hozzá nem értés, és a félreértések miatt születnek meg, forrást pedig, ami az állításokat igazolná nem igen említ a cikk írója. Ami természetesen a tudomány egyik elemi tevékenysége.

Az írás itt található : http://2012.blogol.hu/read?perm=2986352

Csak egy részére reflektálnék, mégpedig a II. és III. részre, azaz Az evolúció bizonyítékai és a Problémák az evolúcióval részletre. Úgy gondoltam itt jelzem melyik részre válaszolok, nem foglalom vele a helyet. Természetesen a hozzá tartozó pontot is el kell olvasni a II. fejezetből.

III. fejezet 1. pont:

Érdekes módon abból a 26ezer helyből egyet sem említ meg a szerző, valószínűleg, mivel nem léteznek. Az, hogy 26 helyen találtak az evolúciónak megfelelő sorrendű rétegsorokat teljesen bizarr állítás. Az egész világról megfelelő sorrendben kerülnek elő a kövületek. Csak, hogy párat mutassak kattintsatok IDE. Azért kicsit több, mint 26.

III. fejezet 2. pont:

" Tény: Az élőlények képesek átalakulni. Tény: A természetes kiválasztódás működik. Tény: ha egy adott faj két populációja két különböző élettérre szeparálódik, idővel az eltérő körülmények hatására külön fajjá válnak szét: speciáció."

A szerző az evolúció nem létezését bizonygatja, ezek a sorok mégis azt jelentik ki, hogy az evolúciót alkotó mechanizmusok léteznek. Hiszen, amiket felsorolt, az maga az evolúció, még a Wikipedia-ban is megnézhette volna. Szóval mi baja az evolúcióval, ha minden része tény?

"Hogy a hüllő a madárral is rokonságban lenne, meg az árokparti sóskával is, az már csak spekuláció volt a részéről, ennek semmilyen kézzelfogható bizonyítékát nem találta meg (sem senki azóta)"Miután Darwin könyvét kiadatta, nem sokkal utána megtalálták az Archaeopteryx-et.

III. fejezet 3. pont:

Ha nem radiometrikus méréssel állapítják meg a kort, akkor mire használják manapság a radiometrikus kormeghatározás technikáját a rengeteg laboratóriumban, ami direkt e célra van kialakítva? Rengeteg ezzel kapcsolatos írást lehet találni a neten, viszont minek is foglalkozik ezzel a tudomány, ha a cikk állítása szerint senki nem használja?

III. fejezet 4. pont:


"Ezek a hasonlóságok valóban léteznek, azonban ezek nem bizonyítják a közös ős általi rokonságot, csak akként értelmezhetőek az evolúció hívei számára."

Az ő értelmezésével egy nagy problémám van. Ha én egy Tervező lennék, aki a Pokolra küldi azokat, akik nem hisznek benne, akkor nem idéznék elő olyan jelenségeket, mint a hasonlóságok, hiszen sok embert (tudóst) megtéveszt ez, és emiatt nem a Bibliával foglalkoznak, hanem inkább a tudománnyal, és az evolúció egyik egyértelmű jeleként fogják fel. Az Értelmes Tervező erre miért nem gondolt? Elviekben tökéletes és mindentudó, ráadásul nagyon szeret bennünket, ő mégis megtévesztő jelenségek hadával látta el a bioszférát és a világegyetemet. Most akkor hogy van ez?


"Lássuk, létezett-e a darwinizmus szerint olyan „primitív” élőlény a Földön, amely tudott repülni, s mind az ízeltlábú rovarok, mind a gerinces-melegvérű madarak őse lehetett? Természetesen ilyen lény létezését még csak nem is feltételezték soha. Az ízeltlábúak és a gerincesek legközelebbi „közös őse” valahol a lapos- és szalagférgek környékén kereshető talán (majd aki nálam jobban ért hozzá, megmondja). Akkor mit bizonyít inkább ez a közös tulajdonság: közös őst vagy közös tervezőt?"

 A szerző nyilván nem hallott még a biológiában használatos analóg szervekről. Mit jelent ez?
Eltérő eredetűek, de ugyanazon feladatot látják el. Példa: bálnauszony és haluszony, denevérszárny és rovarszárny, denevérszárny és madárszárny. Az evolúció során hasonló feladatot ellátó struktúrák kialakulhatnak másból, és így nincs rá szükség, hogy a madarak és rovarok közös ősének is legyen szárnya.

III. fejezet 5. pont:

Csökevényes szervek léteznek, ám nem azt jelenti, hogy nincs funkciója többé ennek a szervnek. A csökevényes szervek általában funkciót váltanak. Tehát nem jó érv az, hogy jelenleg is funkciót látnak el.
Szóval nem léteznek csökevényes szervek? Mire való a farokcsont? Azt írta, hogy izmok tapadnak rajta. Sor olyan izom tapad rajta, mely megegyezik azon izmokkal, melyek a farokkal rendelkező lények farkában találhatóak.
Miért van csökevényes lába a kígyónak? Miért van fogatlan állatok DNS-ben olyan gén, mely a fogzománcot kódolja? Miért a szilás cetnek foga? Miért található az emberi embrióban a szikhólyag nevű rész? (A szikhólyag a hüllőkben és madarakban arra szolgál, hogy a tojásban fejlődő embriót táplálékkal lássa el, hiszen nem lehet tojáson keresztül sehogy sem táplálni őt.) Miért található meg az a 3 apró kis izom a fülünknél, mely a többi emlősben a fülmozgatást végzi? (Musculus auricularis superior, anterior és posterior) Miért található meg a mi szemünk belső zugában egy kis rózsaszín húsos képlet (Pica semilunaris), mely  megfeleltethető a hüllők pislogóhártyájának? Miért található az emberek kis %-ban a fülnél Darwin-dudor (vagy gumó). A többi majomféle fülcsúcsának a maradványa. Sokáig sorolhatnám még a sort.
Kérdésem tehát, hogy az Értelmes Tervező miért helyez el megint olyan jeleket az élőlényekben, melyek arra ösztönzik az emberiség hányadát, hogy ő nem létezik és ezáltal automatikusan Pokolra kerülünk?

III. fejezet 6. pont:

Haeckel valóban csalt, de le is bukott. Amit állított, miszerint az evolúciós állomásokon végigmennek az embriók nem teljesen igaz. Inkább úgy kellene mondani, hogy minél közelebbi rokon evolúciósan két faj, annál hasonlóbb az embrionális fejlődése. És egyébként megjelennek olyan részek az embrióban, melyek az evolúció során a génekben megmaradtak, ráadásul ezek a részek fontosak lehetnek bizonyos szervek kialakításában. ( A gerinchúr megjelenése fontos, hiszen ebből jön létre a gerinc egy része. A halakra jellemző garatívek is megjelennek, majd kialakítják azon szerveket pl. állkapocs melyek ugyanígy jöttek létre az evolúció során. Mindezt fosszíliák bizonyítják.) 





III. Fejezet 7. pont:





a, "A kísérlet csak akkor sikeres, ha a rendszerben nincs jelen a bomlasztó hatású UV-sugárzás, s nincs jelen oxigén sem, mivel a szerves anyagok könnyen oxidálódnak. Emiatt találták ki, hogy az élet az óceánok mélyén indult, hiszen ha nincs oxigén, nincs ózonréteg sem, a víz viszont elég jól szűri az UV-sugárzást. A probléma csak az, hogy a víz vezeti az áramot, ezért a víz alatt nincs természetes elektrosztatikusság – mi indította be akkor a folyamatot?"

Az UV sugárzás serkenti a szerves anyagok kialakulását. Az oxigén pedig kezdetekben csekély mennyiségben volt jelen, akkor jelent meg nagyobb dózisban, amikor a kékbaktériumok, mint első oxigént előállító fotoszintetizáló szervezetek megjelentek. Ezt szintén geológiai leletek bizonyítják, ha valaki kíváncsi rá, kifejtem neki.
Mellesleg nem jöttek létre fehérjék a kísérletek során, csak aminosavak. Nem is értem emiatt, hogy miért állítja a szerző, hogy fehérjék jöttek létre? Nem csak hibásat állít, de még azt meg is támadja. Ezt szalmabáb-érvelésnek hívják. (II. Fejezet 7. pont)

A zárójelben lévő dologra egy dolgot mondanék. A szerző nyilván nincs tisztában azzal, hogy a tengerben levő sót a bioszféra is hasznosítja. Valamint nem mindegy a tenger/óceán hőmérséklete, az áramlatok is kimoshatják, kiválhat a sótartam evaporit telepek képződésekkor, és a mélytengeri füstölők is felhasználják, hiszen alapvető alkotóelemük a NaCl.

b,  A szerzőnek fogalma sincs arról, mi volt a kísérlet eredménye.

c, Szintén, ha a kísérletnek utánaolvasott volna, tudná, hogy mindez nem így volt. A természetnek pedig teljesen mindegy, mit használ fel.

d, A kísérletnek sosem volt célja, hogy végül azt állíthassa: élet született. Annyit akartak kideríteni, hogy szerves molekulák kialakulhatnak-e élőlények nélkül. A válasz pedig igen lett.

A betűtészta rossz hasonlat... a betűtészta nem képes evolúcióra, nem szaporodik, nem szórja ki a természetes szelekció és nem képes mutációkat szerezni. Tehát rossz analógia olyannal érvelni az evolúció ellen, aminek semmi köze az evolúcióhoz. 

III. fejezet 8. pont:


"A fajok interkontinentális szétszórtsága megmagyarázható azzal is, hogy volt egy vízözön, és előtte nem voltak óceánok."

És mily módon bizonyítja mindezt?

"A Föld ugyanis nem madártej, a kontinensek nem az óceánokon lebegnek, éppen ellenkezőleg: az óceánok jelentéktelen tömegű és vastagságú pocsolyák a kontinentális lemezekhez képest."

Geológiából ő sem jeleskedett sosem. Senki nem állította, hogy az óceánon lebegnek, sokkal inkább az asztenoszférán. Persze nem csak maga a kontinens, hanem a hozzá tartozó óceáni kéreglemez is.


"Ha a kontinensek ezer kilométereket mozognának, sok száz kilométeres lánchegységek gyűrődnének fel. Ezek hol vannak?" Ilyen pl. az Andok, és a Himalája. Előbbi esetben a Nazca-lemez bukott alá a Dél-Amerikai lemeznek, utóbbinál pedig az eurázsiai és indiai lemez ütközött egymásnak.

Az a, és b, pontra egy dolgot tudok reagálni, ezzel a képpel szeretném kifejezni.






 A hetes pontnak nem volt köze az evolúcióhoz, így nem értem, miért írta oda bizonyítékként. Az élet létrejöttével nem foglalkozik az evolúció. A 8-as pontnak sincs értelme, hiszen geológia. Sok hasonló érv kering még az interneten, talán ők a legismertebbek, így úgy gondolom ez a remek kis írás jól összefoglalta, ezért érdemesnek találtam arra, hogy kis kritikát írjak róla.
Hagytam pár támadható felületet, ha valakinek eszmecseréhez van kedve.