A növények nyilván nem sűrűn járnak konditerembe, ezért nem az izomzatuk segíti őket ezen védelmi mozgás kiváltásában. Az ilyen növényi mozgások turgor mozgások. Mi a turgor? Ennek megértéséhez képzeljünk el egy lágyszárú növényt, pl. a pitypangot. Ha szárazság van, a növény szára lelankad, mert csökken a víztartalma. Ha esik az eső, vagy vázába tesszük, a lágy szár sejtjei jól megszívják magukat vízzel, ezáltal a térfogatuk nő, kifeszülnek, és ezzel maga az egész szár is felegyenesedik. A sejtek víztől való térfogat-növekedését nevezzük turgornyomásnak. A mimóza mozgása pedig turgormozgás, tehát a sejtek változtatják a térfogatuk, ennek hatására pedig mozognak a növény részei. Ha valaki hozzáér a mimózához, akkor a sejtek között jelátvitel zajlik, melyek hatására változik a sejtek káliumtartalma és ezzel a térfogata is.
Hogy lehet a mozgást megvalósítani?
A levélkék tövénél van egy levélnyélpárna nevű rész, latinul pulvinus.Nem minden növényen található, de hüvelyeseken, sóskaféléken, akácon és mimózán igen. Vele lehet a levél helyzetén változtatni.
Ha viszont valaki hozzáér, akkor a szár felőli sejtekből a kálium kiáramlik, ezzel együtt a víz is, míg a másik oldalon marad a turgor nyomás. Következmény? A levél a szár felé hajlik.
És a végére itt egy gif-kép is.
http://img.trollfesz.net/i/132155.gif
Hullámszerűen söpör végig a mozgást, mely nagyon hasonló módon működik, mint a vénusz légycsapója vagy a sóskaborbolya porzója. Előbbi rovart kap el, az utóbbi pedig a beporzó rovart csapkodja össze virágporral, ha a virágban matat. Ezeket a mozgásokat nasztiának hívják, vagyis teljesen mindegy honnan érkezik a külső inger, ugyanazt a mozgást fogja csinálni. Mimóza összehúzza leveleit, a légycsapó pedig csapkod, teljesen mindegy merről érünk hozzá...
